Czigány János

(Jászberény, 1850. augusztus 29. - Budapest, 1909. március 13.)

Tanár, ügyvéd, polgármester-helyettes. Apja kovácsmester volt, de jelentősebb földvagyonnal is rendelkezett, amivel családjának biztos megélhetést tett lehetővé. Az ifjú Czigány János a középiskolát szülővárosában, a jogi akadémiát Eperjesen végezte és ezzel egyidejűleg gyorsíró tanári képesítést is szerzett. Ügyvédi vizsgáját 1880-ban tette le. Eperjesen, majd a jászberényi gimnáziumban gyorsíró tanfolyamokat vezetett. Tagja lett a jászberényi képviselő-testületnek, ahol legtöbb esetben a határozati javaslatokkal szemben ellenvéleményének és kifogásainak adott hangot. Gáncsoskodása kifejezetten hátráltatta a város igazgatását és beruházásait. Megfellebbezte és ezzel késlelte például a Lehel Szálló építését, ami a vendégforgalom révén tartós bevételekhez juttathatta volna a városi költségvetést. Czigány Jánost 1892-ben első tanácsossá választották. Előbb Elefánthy Sándort, majd 1893-tól Koncsek Istvánt, az új polgármestert helyettesítette távollétük idején. Ám a megyei vezetés támogatását élvezve mégis minden alkalmat megragadott, hogy támadja Koncsek Istvánt. Czigány a rendkívül zavaros, az országos pártpolitikai helyzet megváltozása miatt összekuszálódott helyi igazgatásban a pillanatnyi erőviszonyoknak megfelelően hol erre, hol arra az oldalra állt. Török Aladár polgármestert támogatta, de 1899-ben, amikor felettesét felfüggesztették, megegyezett a városházi ellenzékkel és polgármester-helyettessé választatta magát. Czigány János ezzel a lépésével néhány évre ténylegesen birtokba vehette a polgármesteri széket, noha névlegesen nem lett a város vezetője. Apponyi Albert, Jászberény országgyűlési képviselője ebben az időben a kormánypárt prominens politikusai közé tartozott és hathatósan támogatta a várost, esetenként személyesen Czigányt is. Felépült a méntelep, előkészületek történtek állandó dohánybeváltó létesítésére és tervbe vették a Jászberény-sűlysápi vasútvonal megépítését is.

Czigány János sohasem lett Jászberény igazi polgármestere. 1902. október 29-én a polgármester választáson hat szavazattal lemaradt Koncsek István mögött. Azonban a december 30-án tartott tisztújításon már csak 14 voksot szerzett a Koncsekre leadott 144 szavazattal szemben. Czigány tiszteletbeli ügyészként és ügyvédként dolgozott tovább. 1903-ban törvényszéki esküdtnek választották meg. Sem a közigazgatási, sem ügyvédi pályája nem volt sikeres, ám a gyorsírás területén kiemelkedő eredményeket ért el. Az Országos Gyorsíró Egyesület egyik legjelentősebb alakjává vált. Sok szakmai cikket közölt és a gyorsíró versenyeket is támogatta személyes közreműködésével.

Vérmérgezés következtében halt meg. A fővárosban próbálták meggyógyítani, de a kórházi kezelése eredménytelen maradt. A Németvölgyi temetőben helyezték végső nyugalomra. A temető felszámolása után a többi védett síremlékkel együtt az övét is átszállították a Kerepesi úti temetőbe. Czigány János a saját vagyonából 60 ezer koronát hagyott az országos Magyar Gyorsíró Egyletre és a Szegedi Gyorsírók Egyesületére. 240 kötetes gyorsírással kapcsolatos szakkönyvtára a szegedi Somogyi Könyvtárba került. Az utókor a gyorsírás országosan is elismert nagyjai között tartja számon.

(Cs. G.)

Források:

- SUGÁRNÉ. 2003. 59-60. p.
- CSEH G. ZOUNUK 5. 113. p.

Képek: