Elek Dávid

(Szolnok, 1853. január 17. - Szolnok, 1897. november 21.)

Szolnok polgármestere 1883-85 között. Az apja, Elek György a Bach-korszak idején szolgabírói állást töltött be. Elek Dávid tanulmányait kiváló eredménnyel végezte. Jogi diplomát, majd ügyvédi oklevelet szerzett. Más városban szeretett volna letelepedni, végül mégis hazajött Szolnokra és ügyvédi tevékenységet folytatott. Az egyik legelőkelőbb szolnoki család leányát, Horánszky Irmát vette feleségül, aki később, súlyos betegsége idején is rendkívüli odaadással és szeretettel ápolta. Az ügyvédi pályán szerzett viszonylag magas jövedelem és a felsőfokú végzettség Elek Dávid számára korán lehetővé tette, hogy a képviselőtestület legtöbb adót fizető tagjai, a virilisek közé kerüljön és a városi közéletben aktívan részt vegyen. Scheftsik István másodszori polgármestersége után, 1883. december 23-án Elek Dávidot választották meg a városi közigazgatás vezetőjévé. Fiatalon, 31 éves korában foglalta el a polgármesteri széket, abban az időszakban, amikor a városháza építésének költségei miatt, nagyon ziláltak voltak a pénzügyek. Ezért először a pénzügyek rendezéséhez látott hozzá. Szapáry Gyula gróf, a szolnoki választókerület korábbi országgyűlési képviselője pénzügyminisztersége idején Szolnok várost hozzásegítette Alcsi- és Tenke-puszták megváltásához. Elek Dávid a legsürgősebben elvégeztette a telekkönyvezést és a földhiányban szenvedő lakosok nevére íratta az egyes birtokrészeket. A polgármesteri tisztséget azonban súlyosbodó egészségi problémái miatt, csak nagyon rövid ideig tölthette be. Csillapíthatatlan, idegi eredetű fejfájások kínozták, ezért 1885. augusztus 6-án lemondott állásáról. Az ügyvédi pályán működött tovább, ám ezután is tagja maradt a városi képviselőtestületnek és Jász-Nagykun-Szolnok Vármegye Törvényhatósági Bizottságának. A túlfeszített munkát azonban nem bírta gyenge szervezete. Idegbetegsége teljesen elhatalmasodott, ezért fel kellett hagynia ügyvédi hivatásával és visszavonult a közélettől is. Kialakuló gyomorfekélyét hazai és külföldi fürdőhelyeken gyógyvízkúrákkal próbálták enyhíteni, sajnos sikertelenül. Még 45 éves sem volt, amikor elhalálozott. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Lapokban megjelent nekrológ szerint: „Békét és egyetértést hozott a közügyek tárgyalásánál és soha se engedte a szenvedélyeket lángra lobbanni.”. 1897. november 24-én a római katolikus temetőben, az egyház nevében Karkecz Lajos ferences rendházfőnök, a város és az ügyvédi kar részéről Kerekes Géza búcsúztatta el a rendkívül jó képességű és tehetséges, korán elhunyt volt polgármestert. a névrokonról elnevezett, jelenlegi dr. Elek István utca 1926 és 1949 között Elek Dávid polgármester nevét viselte.

(Cs. G.)

Források:

- MNL JNSZML V. 472. Szolnok város képviselő-testületi jkv. 1883/241., 1885/84. és 1898/3. kgy. szám.
- Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Lapok, 1897. november 25.

Képek:

Minden jog fenntartva! © MNL Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára

Vissza Vissza