Dr. Harsányi Gyula

(Szolnok, 1864. szeptember 16. - Szolnok, 1934. május 7.)

Ügyvéd, Szolnok polgármestere 1911-18 között. Eredeti neve Hoóz Gyula. A római katolikus születési anyakönyv bejegyzése szerint édesapja Hoóz János kézműves iparos, édesanyja Rédl Paulina volt. A középiskolát a szolnoki ferences gimnáziumban végezte, majd 1891-ben ügyvédi oklevelet szerzett. Nevét még 1882-ben Harsányira változtatta meg. 1891-ben hazatért Szolnokra és megkezdte ügyvédi praxisát. Ugyanebben az évben, november 14-én megházasodott. Feleségétől, Elek Erzsébettől négy, felnőttkort megért gyermeke született. Az 1892-ben született Ernő Przemysl-ben hadifogságba került és az I. világháború után, hazatérése közben, Omszkban tífuszban hunyt el. Gyula nevű 21 éves fiát 1919-ben Szolnokon, a románok ágyúzása idején gránátrobbanás ölte meg. Tibor 1898-ban született és 1945-ben halt meg. Anna lánya 1900-1947 között élt, akinek Selyem Dezső honvéd alezredes, szolnoki katonai állomás- és zászlóaljparancsnok volt a férje. Harsányi a város legnépszerűbb ügyvédjei közé tartozott. Bizonyára a jogi pályán elért sikereinek köszönhette, hogy Kludik Gyula nyugdíjba vonulása után őt választották meg Szolnok polgármesterének, jóllehet közigazgatási gyakorlattal nem rendelkezett. A korszak viszonylag szabad politikai légkörét jelzi, hogy az izraelita vallású dr. Szendrei Henrik is eséllyel indult a polgármester választáson, azonban Harsányit 114:84 arányban többen támogatták a képviselőtestületi tagok közül. A szavazás eredményét előbb Gerő Adolf, majd dr. Schwarz Sándor és képviselőtársaik megfellebbezték, ám panaszukat mind a vármegyei törvényhatósági bizottság, mind a közigazgatási bíróság elutasította. Harsányi Gyula hivatalba lépésére egy újabb gazdasági fellendülés idején került sor. Horthy Szabolcs főispán kiváló kapcsolatai a kormánykörökkel és erőteljes lobbizása, ugyancsak kedvező tényezőnek számított Szolnok város fejlődése szempontjából. Néhány év leforgása alatt aszfaltozták a főutcát, bővítették az ivóvízhálózatot. Megkezdték a város csatornázását, feltöltötték a belterületen végighúzódó Büge vízfolyás medrét, polgári fiú-, majd leányiskolát építettek. Átadták a közúti Tisza-hidat és a színházépületet. Megkezdte termelését a cukorgyár, felépült a Hitelbank korábbi tömbje és számos emeletes lakóház a Baross és a Szapáry utcában. Közúti villamosvasút létesítését engedélyezték, ám ennek megvalósulását az I. világháború kitörése megakadályozta.

Harsányi Gyula polgármesterségének második szakasza a háborús évekre esik, amikor a töretlennek hitt fejlődés hirtelen megszakadt, és a városi háztartás rövid időn belül nagyon súlyos helyzetbe került. A mezőgazdasági termelés visszaesése, az ellátatlan és nélkülöző lakosok számának rohamos növekedése, már 1915-16-ban óriási nehézségeket okozott. Harsányi Gyula rendkívüli szigorral és kemény kézzel igyekezett úrrá lenni a helyzeten. Ezért sokan úgy emlékeztek rá vissza, mint a szociális kérdések és a szegény nép nyomora iránt érzéketlen, durva városi vezetőre. Olykor túlságosan indulatos kijelentésekre ragadtatta magát. Állítólag egy segélyért könyörgő asszonynak azt mondta, hogy egye meg a gyermekeit. A hadbavonult tisztikar hiánya miatt felfokozott munkatempó, a megoldhatatlannak tűnő közellátási problémák és nem utolsósorban a családját ért személyes tragédiák, fiai és két férfitestvérének halála, alaposan megviselték idegrendszerét. Az őszirózsás forradalom kitörése után lemondott polgármesteri állásáról. A Tanácsköztársaság alatt több ízben is letartóztatták, és túszul tartották fogva. 1921 őszén nyugdíjba vonult és a Besenyszög határában fekvő földjein kezdett gazdálkodni. A közigazgatásból véglegesen visszavonult ugyan, de a közéletben továbbra is szerepet játszott. 1913-tól folyamatosan felügyelő bizottsági, illetve választmányi tagja maradt a Tiszavidéki Hitelintézetnek, a Mezőgazdasági Takarékpénztárnak és a Külső-Szolnokmegyei Takarékpénztárnak, továbbá elnöke volt a Szegény Tanulókat Segélyező Egyletnek is. A városi képviselőtestületnek, a vármegyei törvényhatósági bizottságnak, 1930-tól a megyei kisgyűlésnek idősebb korában is aktív tagjai közé tartozott. Ügyvezető alelnöke volt a Nemzeti Egység Pártja szolnoki szervezetének és ügyésze a Heves-Szolnok-Jászvidéki Ármentesítő Társulatnak. Harsányi Gyula polgármesteri működését nem könnyű megítélni, mivel kedvező időszakban került a városi közigazgatás élére, ciklusának nagyobb része viszont az I. világháború éveire esett. Egy békésebb időszakban valószínűleg kevesebb ellenséget szerzett volna magának.a vasakaratú vezető. 1934. május 7-én cukorbetegségének szövődményei, a nyakán keletkezett karbunkulus következtében hunyt el a vármegyei kórházban. Május 10-én tartott temetésén a város nevében dr. Kerekes Sándor főjegyző, az ügyvédi kamara részéről dr. Császi Ferenc búcsúztatta. A Harsányi család az Arany János utca 14. sz. alatti házban lakott. A jelenlegi Pólya Tibor utca 1949-ig Harsányi Gyula polgármester nevét viselte.

(Cs. G.)

Források:

- HIRN L. - ZSADÁNYI O. 1928. (oldalszám nélkül)
- Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Lapok, 1934. május 10., 1934. május 13.
- Szolnoki Újság, 1934. május 10.
- MNL JNSZML V. 472. Szolnok képviselő-testületi jkv. 1911/377. kgy. sz.

Képek: