Dr. Lévay Gyula

(Berettyószentmárton, 1889. október 6. - Szolnok, 1974. január 1.)

Ügyvéd, tiszti főügyész, Szolnok polgármestere. Lévay Mihály és Konrád Julianna házasságából született. Középiskolai tanulmányait a debreceni református kollégiumban végezte el. Ezután két évig a debreceni jogi akadémiát látogatta, majd a kolozsvári egyetemen folytatta és fejezte be jogi tanulmányait. Ügyvédi vizsgát Budapesten tett. Egyéves önkéntes katonai kiképzésen vett részt a nagyszebeni 36. tábori tüzérezrednél. Az I. világháborút 1914-től 1918-ig végigharcolta. Főhadnagyi rangban szerelt le, bátorságáért több kitüntetést, Signum Laudis-t, katonai érdemkeresztet, Károly csapatkeresztet, bronz és ezüst vitézségi érdemrendet szerzett. 1918-ban, leszerelése után Nagyváradon ügyvédgyakornoki munkakörben helyezkedett el. 1919. február 1-jén Szolnokon házasságot kötött Ehrlich Annával. Mivel Nagyvárad rövidesen román impérium alá került, Lévay Gyula Szolnokon telepedett le. Kiváló képességeivel hamarosan kitűnt, ezért néhány év múlva Szolnok város tiszti főügyészévé választották meg. Ezt az állást két és féléves megszakítással, 1922. február 4-től, 1948. június 30-ig töltötte be. Ugyanakkor ügyvédi irodát is vezetett.

1935. decemberében a belügyminiszter által felfüggesztett Tóth Tamás polgármester helyettesítésével Lévay Gyulát bízták meg. 1937. június 7-én a város önkormányzati jogainak visszaállítását követően, Lévayt polgármesterré választották. Ám az alig egy év múlva tartott tisztújításon 66-54 szavazati aránnyal alulmaradt a polgármesteri állásra ugyancsak pályázó Szabó Ferenccel szemben. Ezután Lévay Gyula ismét elfoglalta városi tiszti főügyészi állását és 1948-ban innen ment nyugdíjba. A II. világháború után lefolytatott igazolási eljárások során a kommunisták és a szociáldemokraták támadták ugyan személyét, mégis sikerült nyugdíjazásáig megtartania állását. Felesége, akivel Klára és Katalin nevű lányaikat felnevelték, 1965-ben meghalt. Lévay Gyula idős korában Klára nevű, gyógyszerész lányával a Ságvári út – jelenlegi Szapáry út – 16. sz. alatti lakásban élt. Lévay Gyula életének 85. évében hunyt el. 1974. január 31-én a szolnoki belső református temetőben helyezték örök nyugalomra.

(Cs. G.)

Források:

- HIRN L. - Zsadányi O. 1928. (oldalszám nélkül)
- WENCZEL G. 1930. 49. p.
- MNL JNSZML V. 472. Szolnok képviselő-testületi jkv. 1935/14443; 1937/3; 1938/14767. kgy. sz.
- MNL JNSZML XVII. 416. Szolnoki Városi Igazoló Bizottság ir. 120/1945.
- MNL JNSZML XXIII. 604. Szolnok VTVB Titkárság ir. 5257/141/1950-51.

Képek: