Urbán Gáspár, báró

(Arad, 1897. január 6. - Vác, 1975. december 1.)

Szülei Urbán Péter és jószáshelyi Purgly Ilona voltak. Édesanyja húgát, Purgly Magdolnát Horthy Miklós, Magyarország későbbi kormányzója vette feleségül. Az Arad megyei Urbán család 1828-ban kapta címeres nemeslevelét, a bárói rangot 1912-ben nyerte el. Urbán Péter 1914-ben örökös főrendiházi tagsági jogosultságot szerzett. Urbán Gáspár a középiskolát Aradon és Bécsben végezte, majd az érettségi után 18 éves korában a 3. számú közös huszárezredhez katonai szolgálatra vonult be. Harminc hónapot töltött az orosz fronton, előbb hadnagyi, később főhadnagyi rangot ért el. Bátorságáért Signum Laudis, ezüst és bronz vitézségi éremmel tüntették ki. 1919-ben román fogságba került, ahonnan öt hónap múlva szabadult. Leszerelése után tanulmányait a Budapesti József Nádor Műegyetemen folytatta, 1922-ben a diplomáját itt szerezte meg. Családja a trinanoni határokon kívül eső birtokait elvesztette. Urbán Gáspár 1922. szeptember 22-én Baghy Ilonával kötött házasságot, majd a Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyei Kunágotán és Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében Pusztakengyelen gazdálkodni kezdett. A fiatal földbirtokos hamarosan Jász-Nagykun-Szolnok vármegye közéletének meghatározó szereplőjévé vált. 1930-ban a közigazgatási bizottság tagjává, 1933-ban a törvényhatósági bizottság örökös tagjává választották. 1931-ben a kormánypárt színeiben megszerezte és 1939-ig folyamatosan töltötte be a mezőtúri választókerület mandátumát. Jegyzője lett a képviselőháznak, ahol főleg gazdasági kérdésekben szerzett elismerést felszólalásaival. A Szolnoki Hitelbank és a Törökszentmiklósi Takarékpénztár elnökévé választotta, de több más egyesületben, mint például a Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Állattenyésztők Egyesületében és a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Gazdasági Egyesületben is vezető tisztséget töltött be. Sokat utazott, bejárta egész Európát és Amerikában is megfordult. Az 1920-as években hosszabb külföldi tartózkodásai alatt, elsősorban a nyugati országok mezőgazdasági viszonyait és gazdálkodási módszereit tanulmányozta. Hazatérése után szociális kérdésekkel és a nagybirtokrendszer átalakításának lehetőségeivel is foglalkozott. Mivel a több nemzetiségű Aradon nevelkedett, beszélt románul és szerbül is. Kiváló céllövő volt. A II. világháború után ellene indított népügyészségi vizsgálat, az 1934. évi marseilles-i merénylet előkészítésével, a horvát usztasák Janka-pusztai kiképzésével összefüggésbe hozta személyét, ám ezt, csakúgy mint a többi vádat, nem tudták bizonyítani.

Urbán Gáspárt a betegeskedő roffi Borbély György lemondása után, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye főispánjává nevezték ki. Ünnepélyes beiktatására 1939. március 20-án, a megyei törvényhatósági bizottság közgyűlésén került sor. Tetteit a fiatalkori élmények, a nyugati polgári demokráciák eszméi főispáni működése idején is erősen befolyásolták. A szélsőjobboldal terjeszkedését a leghatározottabban, olykor erőszak és politikai presszió alkalmazásával igyekezett megakadályozni. 1939. júniusában személyes beavatkozásával sikerült meghiúsítania, hogy a nyilaskeresztes párt vezetői Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében országgyűlési képviselői mandátumhoz jussanak. A választások előtt a városok polgármestereit és a járások főszolgabíráit megyei értekezletre hívta össze és utasította őket, hogy a nyilas képviselő jelölteket igyekezzenek elnyomni, mert külföldi kapcsolataik az országra nézve veszélyesek. A főispán nyilvános gyűléseken egyaránt felhívta a figyelmet, a nemzeti függetlenséget fenyegető pángermán és pánszláv veszélyre. Szónoklataiban figyelmeztetett arra, hogy a „német gőzhenger” eltaposhatja hazánkat.1938-ban az első zsidótörvény megszavazásában nem vett részt, a második zsidótörvény parlamenti vitája idején pedig már nem volt országgyűlési képviselő. A nyilasok és általában az antiszemiták iránt érzett ellenszenvének kialakulásában bizonyára szerepe lehetett annak, hogy Urbán felesége, Baghy Ilona egyik nagyszülője révén zsidó származású volt. Urbán anyósa a híres mérnök-feltaláló, Kandó Kálmán testvére volt. Ezért a főispánt saját családjának és rokonságának sorsa is aggodalommal töltötte el. Urbán Gáspár nagynénje, Purgly Magdolna révén a kormányzó legszűkebb bizalmas köréhez tartozott. Az ellene 1946-47-ben lefolytatott népügyészségi vizsgálat iratai számos, a Holocaust megyei eseményeit megvilágító, eddig ismeretlen adatot tartalmaznak. 1944. áprilisában és májusában a főispán két ízben is beadta lemondási kérelmét, ám a kormányzó ezt nem fogadta el. Urbán visszaemlékezése szerint, Horthy azért nem járult hozzá a lemondásához, mivel semmiképpen sem akarta, hogy Jász-Nagykun-Szolnok megyében, ahová Kenderes is tartozott, imrédysta, vagy nyilas érelmű személy kerüljön a főispáni székbe. Érdemes Urbán Gáspár írásban tett nyilatkozatából Horthy Miklós szavait idézni, amely az idős, családi tragédiák által is megtört kormányzó kilátástalanul nehéz helyzetét jól tükrözi: „Elvárom tőled, ha még oly nehezedre esik is óhajtásom, hogy a helyeden maradj. Amíg én kibirom körülöttem ezt a sok piszkot, neked is ki kell birnod, így többet segíthetsz és végül gondolj a jövőre is!”.

Urbán Gáspár egészen a nyilasok hatalomátvételéig Jász-Nagykun-Szolnok vármegye főispánja maradt. A Sztójay-kormány rendelkezéseinek végrehajtásáért később mégsem ítélték el. Ugyanis személyes közbelépésével több ismerőse életét megmentette, akik később a népügyészségi vizsgálat során mellette tanúskodtak. 1946. december 17-én, a volt főispán ügyében folytatott eljárást megszüntették, mivel nyilasellenessége bizonyítást nyert. Továbbá azt is többen tanúsították, hogy a német megszállók intézkedéseinek szabotálására adott utasítást. Urbán bizalmas, négyszemközti megbeszéléseken valóban erre szólította fel a városi és járási vezetőket. Dr. Sánta Miklós karcagi polgármester vallomásában az alábbiak olvashatók: „1944. március 19. után , vagyis a német megszállás után egy alkalommal felkerestem báró Urbán Gáspár főispánt hivatalos ügyből kifolyólag. Ez alkalommal azt az utasítást kaptam tőle, hogy a németeket úgy tekintsem, mint ellenséges megszállókat, és az általuk kiadott utasításokat tőlem telhetően szabotáljam.”.

Urbán Gáspár személyesen intézkedett a Debrecenbe, munkaszolgálatra behívott dr. Szabó Miklós orvos kiszabadítása érdekében. Dr. Krámer Dezső számára lehetővé tette, hogy továbbra is a vármegyei kórház vezető gyermekorvosa maradjon, noha keresztény orvosok pályáztak a helyére. Dr. Sebestyén Mihály baloldali szolnoki ügyvédet előbb az internálástól, majd a büntetőszázadba behívástól mentette meg. A főispán felesége pedig többször meglátogatta az egyik budapesti sárga csillagos házban lakó ismerőseit, akiknek pénzt és élelmiszert vitt. Urbán Gáspár a német megszállás idején példaadásként hangosan tegeződő viszonyt tartott fenn zsidó ismerőseivel. A főispán neje bizalmas körökben terjesztette az angol és az orosz rádió híreit. Mindezt dr. Gere Lajos ügyvéd 1946-ban a népügyészség előtt tanúsította.

A legérdekesebb adatokat azonban dr. Szolnoki István likőrgyáros nyilatkozata tartalmazza, aki 1945-ben nemzetgyűlési képviselő lett. Dr. Szolnoki a népügyészség előtt egyenesen arról tanúskodott, hogy Urbán Gáspár főispán megbízásából, a szolnoki rendőrség állományából 25 személyt beszervezett és a németektől vásárolt fegyverekkel, lőszerekkel látta el őket. Később a rendőrökhöz civilek is csatlakoztak abból a célból, hogy amennyiben a németekkel szemben ellenállásra kerül sor, sikeresen vehessék fel velük a harcot. Dr. Szolnoki István nyilatkozatát a népügyészség előtt, Magyar Dezső rendőr is megerősítette. Urbán Gáspár szinte már provokatívnak számító magatartásával csakhamar felhívta magára a szélsőjobboldal országos vezetőinek figyelmét. 1944 augusztusának elején, az Esti Újság című lapban Rajniss Ferenc belügyminiszter, a Szolnok megyei tűrhetetlen állapotok ellen támadást kívánt megjelentetni, de mivel a cikk a kormányzó személyét is érintette, a cenzúra a kefelevonatot lefoglalta és a cikk közlését megakadályozta. Szálasi hatalomátvétele után, a nyilas rendőrség Urbán Gáspárt kereste budapesti lakásán. November 11-én pedig elfogató parancsot adtak ki ellene. Ám ezt a kirendelt detektív nem hajtotta végre, hanem jóindulatúan figyelmeztette a Balatonfüredre menekült főispánt, hogy rejtőzzön el máshol. 1945 után Urbán Gáspár elvesztette birtokait, Vácra költözött és ott is halt meg. Földi maradványait Budapesten, a Farkasréti temető 19-es parcellájában anyósa, Kandó Irén és annak második férje, Szinyei Merse Félix mellett helyezték végső nyugalomra. Gyermekei külföldre költöztek. Ádám fia híres dzsesszdobos lett, Hanna lánya Bécsben élt.

(Cs. G.)

Források:

- CSEH G. Jászkunság, 1999. 2. szám. 116-124. p.
- CSIBRÁNY I. 2014. 72-78. p.
- SCHEFTSIK Gy. 1935. I. köt. 175., 315., 375., 426 p.; II. köt. 284. p.
- KEMPELEN B. 1931. 454. p.
- GUDENUS J. IV. köt. 156-158. p.
- Nemzeti Jövőnk, 1939. március 15. 3. p.; 1939. április 5. 1-4. p.
- MNL JNSZML XXV. 1. Szolnoki Népügyészség iratai 149/1947.

Képek: