Varga Mátyás

(Karcag, 1881. február 18. - Karcag, 1947. július 5.)

1881. február 18-án született Karcagon. Édesapja Varga Sándor földműves, édesanyja Darai Julianna. Felesége Gaál Irma.
1897-ben végzett a karcagi gimnáziumban. Jogi és tanári diplomája megszerzése után több mint másfél évtizeden keresztül dolgozott történelem tanárként „Aradon, Székesfehérváron, majd a kassai főreál iskolában”.
1921 júniusától helyettes polgármesterként működött. Amikor 1921 őszén „magánügyeinek végleges elintézése s családjának látogatására” pár napra a Felvidékre, ekkor már a csehek által megszállt országrészbe utazott, hazatérésekor letartóztatták. Október végén a karcagiak küldöttséget akartak a miniszterelnökhöz meneszteni, hogy járjon közbe a helyettes polgármester hazahozatala érdekében, ám november elején sikerült Vargának Karcagra visszatérnie. „Magyarország részére való kémkedés” vádjával 31 napot töltött börtönben. Szabadulása után családjával együtt kiutasították. A polgármesteri széket végül 1922. szeptember 16-án töltötték be: miután Rimaszombati István helyettes tiszti főügyészt, jegyzőt felfüggesztették állásából, az egyetlen pályázót, Varga Mátyást közfelkiáltással Karcag város polgármesterévé választották. Polgármestersége alatt megtisztelte a várost Horthy Miklós kormányzó (vitézi telkek átadása), Bethlen István miniszterelnök és Rakovszky Iván belügyminiszter (díszpolgári oklevél átvétele) is.
1923 decemberében fegyelmi eljárást indítottak Varga ellen, felfüggesztették, majd a vármegye fegyelmi bírósága hivatalvesztésre ítélte. 1924. január 2-án – még a végső határozat előtt – számos karcagi bizottsági tag, Csontos Imre országgyűlési vezetésével arra kérte a belügyminisztert, hogy helyezzék vissza hivatalába Vargát. Indokaik között nemcsak a vádak cáfolata, hanem a polgármester eddigi tevékenysége is szerepelt: így pl. a városi mozgó berendezése, a „teljesen lezüllött” közélelmezési hivatal helyzetének rendezése, a téglagyár üzemképessé tétele. Néhány hónap múlva a belügyminiszter kedvező döntése nyomán visszahelyezték állásába Vargát – ám egyúttal pénzbüntetésre ítélték.
A felfokozott állapotokat jól mutatja a Nagy-Kunság című lapban megjelent „éleshangu szatirikus vers” is:

„Csak türtek eddig az emberek,
Csak türtek, mint szükséges rosszat.
Soh’sem szerettek, csak mutatták,
Mert féltek megmondani az igazat
De hallod nemsoká’ az itéletszót,
Majd megmondják szemedbe Mátyás
Hogy bármit mond az émelygős hizelgés
Gyülöl téged mindenki Mátyás.”

Nem sokáig tartott azonban a város nyugalma, mivel 1925 novemberében „a Horthy-segélyakció körüli szabálytalanságok és a központi választmányi elnöki teendőknél tapasztalt szabálytalanságok miatt” Alexander Imre alispán elindította a fegyelmi eljárást, és felfüggesztette a polgármestert. Almásy Sándor főispán egy olyan javaslattal állt elő, melynek révén a megüresedett polgármesteri széket nem helyi tisztviselővel („ne kösse baráti, rokoni kötelék a vezetőkhöz), hanem Steinbach Antal nyugalmazott főszolgabíróval, Torontál megyei menekült tisztviselővel töltötték be. Beiktatásra 1925. december 11-én került sor. „Az átmenet 9 hónapja alatt széleskörű szaktudással, sok élettapasztalattal, önzetlen fáradozással és tapintatos magatartással töltötte be tisztségét”
1926-ban először hivatalvesztésre és a nyugdíjjogosultság elvesztésére ítélték Vargát, majd a belügyminiszter méltányossági okokból elrendelte a nyugdíj folyósítását.
1926. június 11-én az állam- és jogtudományok doktorává avatták. Ügyvédi pályára készült, majd 1929 őszén – Tokaj székhellyel – királyi járásbírósági végrehajtónak nevezték ki. 1931-ben az igazságügy-miniszter Karcagra helyezte át.
1938 végén tervbe vette, hogy családjával együtt az 1938-as első bécsi döntés következtében „visszatért” Kassára költözik.
1947. július 5-én hunyt el szülővárosában.

(B. G.)

Források:

- MNL JNSZML XXXIII. 1. Karcag református születési anyakönyv, 73/1881.
- MNL JNSZML XXXIII. 2. Karcag halotti anyakönyv, 230/1947.
- A Karcagi Ev. Ref. Gymnasium értesítője az 1896-1897-ik iskolai évekről. Karcag, 1897.
- Szentesi-Tóth, 1928. 141.p.
- MNL JNSZML IV. 407. Alispáni iratok, 1050/1931.
- MNL JNSZML IV. 405. Jász-Nagykun-Szolnok vármegye Törvényhatósági Bizottságának jegyzőkönyvei; Alispáni jelentés 1926. szeptember, október, november hónapokról.
- Nagy-Kunság, 1921. október 16., 1921. november 10., 1922. május 4., 1922. szeptember 10., 1922. szeptember 24.
- Karcagi Napló, 1925. november 28., 1925. december 12., 1926. június 12., 1926. július 28., 1929. november 9., 1931. szeptember 9., 1938. november 12.
- Szolnoki Újság, 1926. augusztus 1.
- Nyírvidék, 1924. február 5.

Képek: