Kukri Béla

(Fornos, 1920. június 30. - Szolnok, 1996. augusztus 16.)

1920. június 30-án született Fornoson (Liszkovoje volt Bereg megye, ma Ukrajna, Munkácsi járás része) A család 1927-ig Fornoson lakott, ekkor költöztek Munkácsra. 1943-ban édesapját, Kukri Pált – aki az Állami Mértékhitelesítő Hivatal alkalmazottja volt – Székesfehérvárra helyezték. A család itt élt 1946-ig, amikor a családfőt áthelyezték Szolnokra. Kukri Béla 1944-45-ben a Keleti Kereskedelmi Főiskola ösztöndíjas hallgatója volt. 1945 szeptemberében menyasszonyával (akivel 1946-ban kötöttek házasságot) apósa lakóhelyére, Beregszászra költöztek. Kukri Béla Munkácson kapott munkát. Több beosztásban is dolgozott, 1945-től 1948-ig a Járási Ipari Kombinátus hordóhitelesítője, 1948-tól 1949-ig a Városi Köztisztasági Vállalat normatechnológusa, 1949-től 1959-ig a Víz- és Csatornázási Művek könyvelője, majd főkönyvelője. 1955-ben mérlegképes könyvelői végzettséget szerzett. 1959-ben a Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság között létrejött egyezmény alapján magyar állampolgárságot kapott, ezután családjával együtt Szolnokra költözött. Még ebben az évben alkalmazta a Szolnok Megyei Tanács Pénzügyi Osztálya. Itt kezdetben, mint revizor dolgozott. A legnehezebb feladatot osztották rá: az építőipari vállalatok pénzgazdálkodását felügyelte. A feladatot nagy szakértelemmel és igen gyorsan oldotta meg, amivel kivívta munkatársai és vezetői elismerését. A hivatali ranglétrán gyorsan haladt előre, a Pénzügyi Osztályon először csoportvezető, majd 1966-tól osztályvezető-helyettes. 1970-ben okleveles könyvvizsgálói képesítést szerzett. 1971-től 1973-ig a Szolnok Megyei Tanács Ipari Osztályának vezetésével bízták meg és 1973. április 25-től, már a Szolnok Városi Tanács elnökhelyettese. 1974. április 2-tól a Szolnok Városi Tanács elnöke, ezt a funkciót 1980. február 1-ig, nyugállományba vonulásáig töltötte be. Kukri Béla kiváló szervezőkészségét mutatja az 1974-ben, Szolnok városban megrendezett XII. Ejtőernyős Világbajnokság zavartalan lebonyolítása és Szolnok város 900 éves évfordulójának kapcsán a város alapításának színvonalas és kiemelkedő megünneplése. Munkájáért számtalan elismerést, kitüntetést kapott. Rendkívül széleskörű társadalmi és közéleti tevékenységet fejtett ki. A városfejlesztésben kiemelkedő érdemeket szerzett. Felettesei nyílt, őszinte, jó tárgyalókészséggel és a közgazdasági területen nagy szaktudással, pontossággal bíró személynek jellemezték. Nyugállományba vonulását követően is aktív közéleti ember maradt, pl. a Galéria Baráti Köre elnökének tisztét több éven át ő vállalta magára. Szolnokon hunyt el 1996. augusztus 16-án.

Kitüntetései:

- Kiváló Dolgozó 1959
- Elnöki Dicséret 1969, 1973, 1974
- Árvízvédelemért Emlékérem 1970
- Munka Érdemrend bronz fokozata 1971
- Munka Érdemrend ezüst fokozat 1975
- Munka Érdemrend arany fokozat 1980

Források:

- MNL JNSZML XXIII. 19. Szolnok MTVB Személyzeti Osztály ir. 6324.
- Szolnok Megye Tanácsának Közlönye, 1980. február. 2.
- Új Néplap, 1996. augusztus 23.

Képek: