Dr. Aszódi Imre

(Békésszentandrás, 1921. január 4. - Budapest, 2006. október 11.)

Jogász, költő, 1956-ban a Szolnok Megyei Forradalmi Munkástanács elnök-helyettese. Békés megyei kisbirtokos parasztcsaládból származott. Szarvason érettségizett, 1943-ban a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen jogi diplomát szerzett. Az észak-erdélyi Besztercén joggyakornoki állást vállalt, majd háborús katonai szolgálatából hazatérve Szolnokon, a bíróságon fogalmazói, 1948-tól ügyészi munkakörben dolgozott. Nemcsak ügyészi, hanem bírói szakvizsgával is rendelkezett, de bírói munkakörben nem dolgozott. 1952-ben ügyészi állásáról lemondott. Ezután a Szolnoki Vendéglátóipari Vállalatnál mint jogtanácsos helyezkedett el.

1956. október 26-án a megalakuló Szolnok Megyei Forradalmi Munkástanács elnök-helyettesévé választották. A forradalmi csúcsszerv a működő Szolnok Megyei Tanács felett ellenőrzési és felügyeleti jogot gyakorolt. A két testület között a kapcsolatot Aszódi tartotta. Ő kezdeményezte az egyes tanácsi vezetők leváltását, a megyei tanács szervezeti átalakítását, a személyzeti és szervezési csoport megszüntetését. A tanács vezető funkcionáriusainak felmondólevelét a munkajogban jártas is Aszódi Imre fogalmazta meg. Október 29-én, Szolnokon elsőként vetette fel a nemzetőrség felállításának gondolatát. Javaslatára a megyei forradalmi munkástanács a nemzetőrséget nem munkásokból, hanem egyetemistákból szervezte meg. Mint a megyei munkástanács igazságügyi biztosa, október 31-én a bíróság és az ügyészség alkalmazottai előtt beszédet mondott, amelyben a régi vezetőik leváltására és forradalmi bizottság megalakítására biztatta a megjelenteket. Az országos főügyészség utasítása alapján kezdeményezte az ÁVH tagjainak letartóztatását, amelyet november 1-jére virradóan hajtottak végre. A megyei forradalmi munkástanács részéről ő tartotta a kapcsolatot az értelmiség különböző csoportjaival, a Szolnoki Közlekedés- és Üzemmérnöki Karral, a Hazafias Népfronttal és a szolnoki TTIT szervezettel. Tagja volt az október végén újjáalakult Kisgazdapártnak is. A Szolnok Megyei Forradalmi Munkástanács szakmai irányítása elsősorban Aszódi kezében összpontosult. Jogászi ismereteivel és tapasztalataival támogatta Dancsi József elnök tevékenységét, ám sokkal radikálisabbnak bizonyult nála. Ifjúkora óta verseket írt és a forradalom leverése után „Pusztulj” című versével a Kádár-kormányt támadta. 1957. március 15-én letartóztatták. A kihallgatások során elszenvedett bántalmazások következtében fél szemére megvakult. 1958-ban a népbíróság első fokon hat, másodfokon tizenkét évi börtönbüntetésre ítélte Aszódi Imrét. A Szolnok Megyei Forradalmi Munkástanács vezetői közül Aszódira szabták ki a legsúlyosabb ítéletet. Szabadulása után jogászi munkakörben nem dolgozhatott többé, ezért szakfordításokból és műfordításból élt meg. Irodalmi munkássága azonban kiteljesedett. Több ezer verset írt és tizenöt önálló kötete jelent meg. A versein kívül drámái és börtönnaplója is napvilágot látott. A paraszti élet lírába öntésével művei maradandó értéket képviselnek a magyar irodalomban. Költői tevékenységét a Magyar Kultúra Lovagja kitüntetéssel ismerték el. Halála után szülőhelyén, Békésszentandráson emléktáblát állítottak tiszteletére.

Források:

- MNL Pest Megyei Levéltára XXV. 2/b. Pest Megyei Bíróság büntetőperes iratai B. 1912/1957.
- TISZAI L. Nagyalföld, 1992. október 30. 12-13. p.
- Szentandrási Híradó, 2006. november. 3. p.

Képek: