Előszó

Az elmúlt évtizedekben az ország több megyei levéltárában is látványos eredményeket felmutató közigazgatás- és hivataltörténeti kutatásoknak lehettünk tanúi, melyek közül jelentőségük és sokrétű hasznosíthatóságuk következtében kiemelkednek az archontológiai kutatások. E szakkifejezés a vezető tisztviselők névsorainak összeállítását takarja, melyet az ógörög „archon” (elöljáró) és a „logia” (gyűjtés) szavak összetételével jelöl a tudomány.

Nem volt ez másként Jász-Nagykun-Szolnok megyében sem, ahol még Dr. Fülöp Tamás levéltár-igazgatósága idején vette kezdetét azon több éves kutatómunka, melynek eredményeként 2013 tavaszán közzétettük a megye vezető tisztségviselőinek neveit, hivatali beosztását és annak évkörét tartalmazó internetes Archontológia adatbázis első változatát, majd az év végén önálló kötetben is sikerült megjelentetnünk a Jász-Nagykun-Szolnok megye székházának és közigazgatásának története (1876-1990) c. monográfiát. Úttörő vállalkozás volt ez levéltárunkban, hiszen korábban nem folyt megyénk egészére kiterjedő archontológiai kutatás, de a levéltári dokumentumok feltárása az adatbázis és a tanulmánykötet közreadásával sem zárult le. Az eltelt években a munkában részt vevő levéltárosok egyéb hivatali teendőik és szakmai kötelezettségeik mellett jelentős alapkutatást végezve igyekeztek minél teljesebb körben feltárni és megírni az adatbázisban szereplő tisztviselők életrajzait, míg a háttérben a levéltár elavult informatikai rendszerének modernizációja zajlott. Az eredeti elképzelés szerint DVD-n megjelentetni kívánt, életrajzokkal és esetenként fényképekkel kibővített új adatbázist a technika rohamos fejlődésére és az adathordozók gyors változására tekintettel ezennel teljesen szabad hozzáférést biztosító és talán az időtállóságot leginkább garantáló internetes honlap formájában tesszük közzé.

Az adatbázist kiegészíti és a történelmi korszakok jobb megértését segíti a vármegye közigazgatás-történetét bemutató tanulmányok közzététele, mely a Jászkun Kerület rövid bemutatásától a rendszerváltásig taglalja a megyei hivatali szervezet és a közigazgatási határok átalakulásának szakaszait. Mint tudjuk, Jász-Nagykun-Szolnok vármegyét ezen a néven 1876-ban szervezték meg Heves- és Külső-Szolnok vármegye külső-szolnoki és a Jászkun Kerület jászsági és nagykunsági területeiből, Szolnok központtal. 1950-ben a közigazgatás tanácsi átszervezésekor névváltozás eredményeként Szolnok Megye lett a hivatalos elnevezése, majd 1990. január elsejével ismét a Jász-Nagykun-Szolnok megye nevet vette fel. A tanulmányok révén megismerhető a különböző történelmi korszakok megyénk közigazgatására gyakorolt hatása, a főbb tisztségviselők tevékenysége, az 1876 és 1990 közötti időszakot felölelő adatbázis táblázataiból pedig megállapítható több, mint 2600 tisztviselő hivatali beosztása és ideje.

A tanulmányok megírásakor és a tisztségviselői adatbázis kialakításakor a főbb történelmi korszakhatárokat tekintettük irányadónak, így a vármegye 1876-os létrejöttétől 1944-ig tartó periódust, a második világháború utáni 1945-1950-es átmeneti éveket, majd az 1950-1990-es tanácsi korszakot, külön kiemelve az 1919-es és 1956-os időszakok különleges éveit, rendhagyó közigazgatási szervezetét. Figyelembe vettük továbbá a közigazgatási határok és megnevezések, illetve a városi rangú települések összetételének korszakonkénti változását is. A vármegye 1876 és 1949 közötti országgyűlési képviselőinek névsorát tájékoztató jelleggel szintén közreadjuk, ám esetükben az életrajzok közlésétől eltekintettünk, mivel azok a nyomtatásban is megjelenő és az interneten is olvasható országgyűlési almanach köteteiben szabadon hozzáférhetőek.

Az Archontológia oldal kialakításakor az egyszerűségre és a használhatóságra törekedtünk. A Kezdőlapról gyakorlatilag minden tartalom elérhető, de a könnyebb navigálás érdekében a felső menüsoron külön is szerepelnek a főbb tartalmi egységek. A Tanulmány menüpont alatt a megye közigazgatás-történetéről, az egyes tisztségek feladatköreiről olvashatunk, a Tisztségviselők menüben található az adatbázis a feltárt életrajzokkal (korszakonként egyaránt alfabetikus, település szerinti és beosztás szerinti rendben is összesítve), míg az Épületek gombra kattintva a fejléchez illusztrációként használt huszonnyolc fénykép és tervrajz szkennelt változata látható. A tanulmányok megírásában és az adatbázis összeállításában részt vevő, tehát az archontológia elkészítésében oroszlánrészt vállaló levéltárosok nevei, továbbá a korábbi megyeháza történetét feldolgozó kötet megjelentetésében és a jelen elektronikus közzétételben közreműködő egykori és jelenlegi kollégák nevei az Impresszumban olvashatóak.

A sok éves kutatómunkánk eredményeként most közreadott új adatbázisban a nevekre kattintva immáron megnyithatóak a fellelt dokumentumok alapján összeállított, olykor fényképekkel és egyéb különleges iratok digitalizált változataival kiegészített életrajzok is. Elsősorban a hivatali pályák megrajzolására törekedtünk, de ahol lehetett, ezt kiegészítettük egyéb életrajzi adalékokkal, a családi háttér, az iskolai tanulmányok, a társadalmi-közéleti szerepvállalás, vagy épp a kitüntetések, elismerések bemutatásával. A tisztségviselők életrajzainak teljessége, avagy hiánya a levéltári dokumentumok korszakonként és személyenként eltérő fennmaradásából eredően jelentős szórást mutat. A második világháborús frontátvonulással járó harci cselekmények és az azt követő megszállás idején sajnálatosan sok megyei település iratanyaga pusztult el. Ezen tényezőre vezethető vissza, hogy a megye községeinek vezető tisztségviselői névsorát csak az 1950 utáni tanácsi időszakra vonatkozóan lehetett összeállítani. De a békeidő különböző korszakaiban is jelentős eltérések figyelhetők meg a hivatali adminisztráció és személyi nyilvántartások színvonalában, ami ugyancsak befolyásolta a kutatómunka eredményességét. A történelmi korszakhatárok és azokkal együtt járó politikai átrendeződések értelemszerűen a hivatali tisztségviselők sorsának alakulására is rányomták bélyegüket, így több esetben előfordul, hogy az újonnan berendezkedő hatalom által eltávolított hivatalnokokról csak pályájuk korábbi szakaszára vonatkozóan rendelkezünk adatokkal, míg pozícióból történő elmozdításuk után nyoma veszik személyüknek a levéltári dokumentumokban. És sok esetben bukkanhatunk olyan, a hatalom által csak rövid időre felemelt személyekre is, akikről neveik és hivatali beosztásuk kezdő és végdátumán kívül jelenleg még semmilyen életrajzi adattal nem rendelkezünk. Más esetekben viszont a levéltárban őrzött hivatalos iratokat magánszemélyek és Kósa Károly helytörténész adatközlései, fényképei tették gazdagabbá, pontosabbá, óriási segítséget nyújtva ezzel az életrajzok íróinak. A szöveges részek után közölt fényképeknél igyekeztünk pontosan feltüntetni azok forrását, a levéltári jelzeteket, avagy a felajánló magánszemélyek neveit. Ezúton is köszönetet mondunk mindenkinek, aki kutatómunkánkhoz önzetlenül segítséget nyújtva az életrajzi adatok pontosításával, személyes iratok és fényképek közreadásával teljesebbé tette közigazgatás-történeti adatbázisunkat!

Természetesen az életrajzok feltárásának hatalmas munkája, épp a levéltári iratok töredékességéből adódóan sohasem zárulhat le és a közzététel során is előfordulhatnak hibák. Bármikor felbukkanhatnak újabb adalékok, melyek tovább árnyalhatják ismereteinket a megye vezető tisztviselőinek életéről és munkásságáról és az adatbázis használata során az érdeklődő nagyközönség is találhat korrekcióra szoruló bejegyzést. Az elektronikus közzététel szerencsésen lehetővé teszi azt, hogy az adatbázist folyamatosan bővíteni tudjuk, ezért kérjük is a kedves felhasználókat, hogy észrevételeikkel, személyes dokumentumaikkal segítsék az adatok pontosítását, az esetleges hiányosságok pótlását, az életrajzok kiegészítését!

Ugyanakkor bizton kijelenthetjük, hogy e tudományos igényű, mégis könnyen használható internetes adatbázis már jelenlegi állapotában is felbecsülhetetlen segítséget nyújt nem csak a megye, de a települések helytörténet kutatói számára is, és minden érdeklődőnek, aki kíváncsi lakóhelye történelmére, egykori vezető tisztségviselőink életére, tevékenységére. Bízunk benne, hogy a tanulmányok és az új, kibővített adatbázis jelentős mértékben segíteni fogják az érdeklődő nagyközönséget és a történész szakmát Jász-Nagykun-Szolnok megye múltjának jobb megismerésében, s alapjául szolgálhatnak későbbi helytörténeti és családtörténeti kutatásoknak, megyei, vagy városi monográfiák megszületésének is!

Szolnok, 2018. február

Csönge Attila
levéltár-igazgató

Impresszum

Következő