III. 4. 2. A tanácstörvény továbbfejlesztése az 1980-as években

Az 1985. évi IV. törvény a tanácsokról szóló 1971. évi I. törvény módosításáról, továbblépést jelent a tanácsok tevékenységének szabályozásában, a helyi tanács felelősségét és döntési jogosultságát, a lakosság érdekeinek képviseletét hangsúlyozva. A helyi kezdeményezés, a döntések megvalósításához szükséges eszközök megteremtése érdekében módosítja a törvény számos ponton a tanácsok hatás- és feladatkörét, meghatározva, hogy milyen jogosítványokat nem ruházhat át a vb-re vagy a szakigazgatási szervekre. (Ehhez a jogszabályhoz kötődik a 25/1985. (V. 6.) MT számú rendelet a tanácsokról szóló 1971. évi I. törvény végrehajtásáról rendelkező 11/1971. (III. 31.) Korm. számú rendelet módosításáról.)
Az 1987. évi XI. törvény a jogalkotásról a tanácsokat is a jogalkotók között sorolja fel, a tanácsrendeletek okából. Az 1987. évi 21. számú törvényerejű rendelet a tanácsokról szóló 1971. évi I. törvény egyes rendelkezéseinek módosításáról, a kétszintű igazgatás bevezetéséről határoz: a megyei tanács alá rendeli a nagyközségi, községi tanácsok törvényességi felügyeletét, végrehajtó bizottságaik irányítását stb. A végrehajtást szabályozó 63/1987. (XII. 2.) MT számú rendelet Fejér, Komárom, Szolnok és Vas megyét jelölte ki a kétszintű irányítás bevezetésére.

A megyei igazgatás szintje

„Új osztályok a Megyei tanácsnál” ezzel a címmel jelent meg írás a Tiszavidék 1957. január 20-i számában. A tudósítás hírt adott arról, hogy a megyei tanácsnál a 15 osztályt 10-re csökkentették. Összevonták a testnevelési sportbizottságot, a népművelési és oktatási osztályt, mely művelődési osztály néven működik. Az élelmiszeripari osztály és a város-és községgazdálkodási osztály egy részéből ipari osztályt szerveztek. Az osztály másik részéből szervezték meg az építési és közlekedési osztályt. A megyei tanács osztályainál megszűnt az önálló gazdálkodás, a főkönyvelőség munkáját ezután a pénzügyi osztály végezte. Az osztályok tervezési, statisztikai és beruházási munkáját a tervosztály bízták.

Az év júliusában a következő osztályok dolgoztak a megyeházán:

• Titkárság
• Gondnokság
• Pénzügyi osztály
• Ipari osztály
• Munkaügyi osztály
• Művelődési osztály
• Egészségügyi osztály
• Kereskedelmi osztály
• Terv osztály
• Igazgatási osztály
• Mezőgazdasági osztály
• Építési osztály

A megyei tanács 1971-ben alkotta meg szabályrendeletét a tanácsokról szóló 1971. I.t.v. és a végrehajtására kiadott 11/1971. (III.31.) Korm. rend. szerint. A szabályzat 15 tagú végrehajtó bizottság létrehozását írta elő. A vezető tisztségviselők között a megyei tanács elnökét, a három elnökhelyettest és a végrehajtó bizottság titkárát említették. A szakigazgatási szervek a következők:

• Egészségügyi és Szociálpolitikai osztály
• Építési, Közlekedési és Vízügyi osztály
• Ipari osztály
• Igazgatási osztály
• Kereskedelmi osztály
• Mezőgazdasági-és Élelmezésügyi osztály
• Munkaügyi osztály
• Művelődésügyi osztály
• Pénzügyi osztály
• Személyzeti és Oktatási osztály
• Terv osztály
• Titkárság (három osztályt szerveztek: Szervezési osztály, Elnöki Hivatal, Gazdasági Hivatal)
• Egyházügyi tanácsos

Két év múlva a megyei tanács kisebb módosításokat végzett a Szervezeti és Működési Szabályzatában. A szakigazgatási szervek lényegében változatlanok maradtak csupán annyi változás történt, hogy létrehozták az elnöki titkár funkcióját.

Az 1980-ban kiadott szervezeti és működési szabályzat nem sok változást hozott a szakigazgatási szervek felépítésében. A végrehajtó bizottság létszáma továbbra is 15 fő maradt. A tisztségviselők a tanácselnök, a három tanácselnök-helyettes és a végrehajtó bizottság titkára. Az osztályok kiegészültek a Testnevelési és Sport Hivatallal, illetve a Titkárságon belül megszervezett Gazdasági Hivatallal és a Szervezési és Jogi osztállyal. Az egyházügyi tanácsos megnevezést felváltja az osztályvezetői beosztásnak megfelelő egyházügyi titkár. Az 1984-ben kiadott Szervezeti és Működési Szabályzat csupán annyit módosított az osztályokon, hogy a Közlekedési osztály különvált, így a volt Építési-Közlekedési és Vízügyi osztály a továbbiakban Építési és Vízügyi osztály lett.

Az 1985-ben megjelent szabályzat legjelentősebb változtatása, hogy az osztályok mellett legalább hat szaktitkárt említ. A Titkárság Gazdasági Hivatalát ezentúl Gazdasági és Ügyvitelszervezési osztálynak nevezik. Megmaradt az egyházügyi titkár beosztása de bővült a titkárok létszáma. A katonai jellegű ügyekkel a katonai referens foglalkozik. A szakmai titkárok az elnöki titkár, az ifjúsági titkár, környezetvédelmi titkár, Alkoholizmus Elleni Bizottság titkára, Cigányügyi Koordinációs Bizottság titkára.

1989 márciusában egy előkészítő munkacsoport kidolgozta a megyei szakigazgatási szervezet korszerűsítésére irányuló javaslatot. A kétszintű igazgatási rendszer bevezetése után a helyi tanácsok önállóságának növelése volt a cél, így a megyei szintű tanácsapparátus teljes racionalizálása és átszervezése jelentette az egyik fő feladatot. A végrehajtó bizottság júniusban tárgyalta az elkészült javaslatot. A tervezet a tanácselnök és a végrehajtó bizottság titkára jogállását változatlanul hagyta. Az addigi 3 tanácselnök-helyettes létszámát viszont egy főre kívánta csökkenteni. A tisztségviselők munkáját segítő törzskari szervezetet kívántak létrehozni 3 szervezeti egységgel. Ezek az Elnöki Iroda, Személyzeti és Oktatási Hivatal és a Titkárság. A szakigazgatási szervezetnek osztályokra történő tagolását indokoltnak tartották. A 14 szakosztály és 4 önálló szakmai titkár helyett azonban csak 8 szakigazgatási szerv működését tartották célszerűnek. Ezek a következők: Építési, Közlekedési és Vízügyi osztály (ide tartozott a környezetvédelmi titkár és a megyei főépítész), Igazgatási osztály, Ipari és Kereskedelmi osztály, Mezőgazdasági és Élelmezésügyi osztály, Művelődési, Ifjúsági és Sport osztály (ide került az egyházügyi titkár), Pénzügyi osztály, Szociális és Egészségügyi osztály (ide került a Cigányügyi Koordinációs Bizottság titkára és a Megyei Egészségvédelmi Tanács titkára), Terv és Munkaügyi osztály.

A közelgő változásokat érzékeltette, hogy 1989. november 28-án kibővített ülésre került sor az újonnan alakult politikai pártok képviselőinek részvételével. A megyeháza V. B. termében Szolnok Megyei Tanács Politikai Érdekegyeztető Bizottsága megnevezéssel került sor a megbeszélésre, amelyen részt vettek a FIDESZ, HNF MB, FKgp, MSZDP, MSZP, Magyar Néppárt, MDF, SZDSZ, és a Münnich Ferenc Társaság képviselői.

1990. január 1-től megváltozott a megye neve is, Szolnok megyéről Jász-Nagykun-Szolnok megyére módosult.

A városok igazgatása

A „harmadik tanácstörvény” után a városokban általában a Titkárság mellett még megszervezték a Pénzügyi-Terv-Munkaügyi osztályt, Műszaki osztályt, Igazgatási osztályt, Egészségügyi és Szociálpolitikai osztályt, Művelődésügyi osztályt, Termelés- és Ellátás Felügyeleti osztályt.
1982-ben megváltozott az elrendezés. A 3/1982 (TK.8.) MTTH utasítás ugyanis irányelveket tett közzé a hivatali szervezet működésének egyszerűsítésével kapcsolatban. Ennek alapján a városoknál az egymáshoz kapcsolódó feladatokat ellátó szakigazgatási szervek összevonásával, átcsoportosításával ezentúl négy, illetve ötosztályos szervezetben látták el feladataikat. A négyosztályos szervezetben: Városfejlesztési és Gazdálkodási osztály, Művelődési, Egészségügyi és Sport osztály, Hatósági osztály, és Titkárság megszervezését javasolták. Az ötosztályos felépítésnél ezek az osztályok kiegészültek a Pénzügyi, terv- és Munkaügyi osztállyal. Az új osztályok 1982. július 1-től kezdték meg működésüket.
Az 1984-ben városi rangra emelt Tiszafüred például a következő osztályokkal kezdte meg működését: Titkárság, Hatósági osztály (ezen belül igazgatási csoport, ipar- kereskedelmi csoport, építési csoport, gyámügyi csoport), Városfejlesztési és Gazdálkodási osztály (pénzügyi csoport, mezőgazdasági csoport) valamint Művelődési Egészségügyi és Sport osztály.

Járási igazgatás

1961-ben megszűnt a Jászapáti járás, községeit a Jászberényi járáshoz sorolták be, kettő kivételével, Jászladány és Tiszasüly a Szolnoki járáshoz került. 1965-ben megszűnt a Kunhegyesi járás, községei közül Kenderest, Kunhegyest, Tiszagyendát és Tiszaroffot a Törökszentmiklósi járáshoz, Abádszalókot, Kunmadarast, Tiszaburát és Tomajmonostorát a tiszafüredi járáshoz csatolták.
A tanácsokról szóló 1971. évi I. törvénycikk kimondta, hogy a tanácsi hatáskörbe tartozó járási szintű államigazgatási feladatokat a továbbiakban a járási hivatalok lássák el, melyek a területileg illetékes megyei tanács végrehajtó bizottságainak önálló hatáskörű szerveként működnek. A járási hivatalok kialakítását 1971. januárjában kezdték meg. A Szolnok Megyei Tanács V. B. 107/1971. sz. határozata intézkedett a szervezet kialakításáról, amelyet úgy hajtottak végre, hogy április 25-től már az új szervezeti keretek között végezték a hivatali munkát. A járási hivatalok elnevezése is tükrözte a változásokat, hiszen mindegyik a Szolnok Megyei Tanács V. B. járási hivatala lett (pl.: a Jászberényi Járási Tanácsból a Szolnok Megyei Tanács V. B. Jászberényi Járási Hivatala lett).
A járási hivatalok belső szervezeti egységekre történő tagozódása az alábbiak szerint alakult:

• Titkárság
• Pénzügyi, Terv- Munkaügyi osztály
• Élelmiszergazdasági és Kereskedelmi osztály
• Műszaki osztály
• Igazgatási osztály
• Művelődésügyi osztály
• Egészségügyi osztály

Az osztályok elnevezése a különböző járási hivataloknál változhatott, nem szervezték meg az Élelmiszergazdasági osztályt, helyette a Mezőgazdasági osztály vált általánossá minden hivatalban. Megosztották a Műszaki osztályt is, Jászberényben külön Ipari és Építési osztályt szerveztek, Kunszentmártonban Ipar-Kereskedelmi és Építés-Közlekedési osztályt hoztak létre.

A járási hivatal élén álló elnök egyszemélyi vezetőként irányította a járási apparátus tevékenységét. A két nagy lélekszámú járásban (Szolnok és Jászberény) már a kezdeti időszakban függetlenített elnökhelyettest alkalmaztak, a későbbiek során a többi három járásban is. Az elnökhelyettes a járási hivatal elnökének általános helyettese volt. Az egységek élén álló osztályvezetők tevékenységükért a hivatal elnökének tartoztak felelősséggel.

1979-ben kisebb módosítások történtek az osztályok szervezetében. A Kunszentmártoni, Szolnoki, Tiszafüredi Járási Hivataloknál hat szervezeti egységet alakítottak ki. A Pénzügyi, Terv-és Munkaügyi osztály a hivatal pénzügyi, adóügyi, tervezési, munkaügyi feladatait látta el. Az Egészségügyi és Szociálpolitikai osztályt egészségügyi és szociális szakigazgatási feladatok ellátására szervezték meg. A Művelődésügyi osztály az oktatási és közművelődési ügyeket intézte. A negyedik osztály a Testnevelési és Sportfelügyelőség. Az általános Igazgatási osztály feladatköre jelentősen bővült, hiszen 1980-tól ez intézte az igazgatási, titkársági, mezőgazdasági, élelmezésügyi, ipari, kereskedelmi, építési, közlekedési, vízügyi feladatokat. A hatodik az önálló személyzeti csoportvezető. A Jászberényi Járási Hivatal szervezeti felépítése annyiban tért el, hogy itt nem szervezték meg az Egészségügyi és Szociálpolitikai osztályt. A hivatalok beosztása lényegében változatlanul fennmaradt 1983. december 31-ig, a járások megszűnéséig.

1974-ben módosították egyes községek járási besorolását. Jászladány a Szolnoki járástól a Jászberényi járáshoz, Mezőhék a Szolnoki járástól a Kunszentmártoni járáshoz, Fegyvernek, Kenderes, Kunhegyes, Kengyel, Kuncsorba, Örményes, Tiszabő a Törökszentmiklósi járástól a Szolnoki járáshoz, Tiszagyenda, Tiszaroff a Törökszentmiklósi járástól a Tiszafüredi járáshoz került.

Községi igazgatás

1957 után megszüntették néhány kisebb település önállóságát. Szandaszőlőst 1962-ben egyesítették Szolnokkal. 1966-ban Kungyalut csatolták Kunszentmártonhoz. Tiszafüredhez csatolták 1966-ban Tiszaörvényt, majd 1976-ban Tiszaszőlőst.

Az 1016/1969. (IV. 29.) sz. szerint az ötezer főt meghaladó települések nagyközséggé alakulhattak. Jászapáti, Kunhegyes, Kunszentmárton, Tiszaföldvár, Tiszafüred, Abádszalók, Cibakháza, Fegyvernek, Jászárokszállás, Jászfényszaru, Jászkisér, Jászladány, Kenderes, Kunmadaras, Martfű, Öcsöd, Rákóczifalva, Újszász ezután alakultak nagyközséggé.

1974-ben változott egyes községek járási helye is. Jászladány nagyközség a Szolnoki járástól a Jászberényi járáshoz, Mezőhék község a Szolnoki járástól a Kunszentmártoni járáshoz, Fegyvernek, Kenderes, Kunhegyes nagyközségek valamint Kengyel, Kuncsorba, Örményes, Tiszabő községek a Törökszentmiklósi járástól a Szolnoki járáshoz kerültek. Ezzel egyidőben Tiszagyenda, Tiszaroff községeket a Törökszentmiklósi járástól a Tiszafüredi járáshoz csatolták.

Az Elnöki Tanács 34/1974. sz. határozata alapján megkezdődött a közös tanácsok kialakítása a megyében. Ennek értelmében az alábbi változások következtek be a területi beosztásban:

• Jászapáti nagyközségi közös tanács (székhelye Jászapáti) néven egyesült Jászapáti, Jászivány.
• Tiszakürt községi közös tanács (székhelye Tiszakürt) néven egyesült Tiszakürt, Nagyrév, Tiszainoka.
• Zagyvarékas községi közös tanács (székhelye Zagyvarékas) néven egyesült Zagyvarékas, Szászberek.
• Tiszaszentimre községi közös tanács (székhelye Tiszaszentimre) néven egyesült Tiszaszentimre, Tomajmonostora.

Az Elnöki Tanács 5/1977. sz. határozata alapján a következő községek alakítottak közös tanácsot:

• Abádszalók nagyközségi közös tanács (székhelye Abádszalók) néven Abádszalók, Tiszaderzs.
• Alattyán községi közös tanács (székhelye Alattyán) néven Alattyán, Jásztelek.
• Jászárokszállás nagyközségi közös tanács (székhelye Jászárokszállás) néven Jászárokszállás, Jászágó.
• Jászfényszaru nagyközségi közös tanács (székhelye Jászfényszaru) néven Jászfényszaru, Jászfelsőszentgyörgy, Pusztamonostor.
• Csépa nagyközségi közös tanács (székhelye Csépa) néven Csépa, Tiszasas, Tiszaug.
• Kőtelek községi közös tanács (székhelye Kőtelek) néven Kőtelek, Nagykörű, Tiszasüly.
• Kunszentmárton nagyközségi közös tanács (székhelye Kunszentmárton) néven Kunszentmárton és Szelevény.
• Mesterszállás községi közös tanács (székhelye Mesterszállás) néven Mesterszállás, Mezőhék.
• Örményes községi közös tanács (székhelye Örményes) néven Örményes, Kuncsorba.
• Tiszajenő községi közös tanács (székhelye Tiszajenő) néven Tiszajenő, Vezseny.
• Tiszafüred nagyközségi közös tanács (székhelye Tiszafüred) néven Tiszafüred, Tiszaszőlős.
• Tiszaroff községi közös tanács (székhelye Tiszaroff) néven Tiszaroff, Tiszagyenda.
• Tószeg községi közös tanács (székhelye Tószeg) néven Tószeg, Tiszavárkony.

A járások megszűnése után a városkörnyéki községek rendszerét állították föl. Az Elnöki Tanács 1984-ben kijelölte azokat a városi tanácsokat és városi joggal felruházott nagyközségeket, amelyek közreműködtek a körzetükhöz rendelt települések megyei irányításában. Szolnok megyében nyolc körzetet állapítottak meg (Jászberény város, Karcag város, Kisújszállás város, Mezőtúr város, Szolnok város, Tiszafüred város, Törökszentmiklós város, Kunszentmárton városi jogú nagyközség)

A tanácskorszak utolsó éveiben (Szolnok megyében 1988-tól) a kétszintű közigazgatás létrehozásával a nagyközségeket is közvetlenül a megyei tanács alá rendelték.

Már 1989-ben megkezdődött a községi közös tanácsok szétválása és önálló tanácsok kialakítása. Jászfényszarutól levált Jászfelsőszentgyörgy és önálló tanácsot alakított. Az Örményeshez tartozó Kuncsorba szintén önálló szakigazgatási szervvel kezdte meg működését. Szászberek Zagyvarékastól szakadt el. Vezseny Tiszajenőtől, Tiszagyenda Tiszarofftól vált le. Tomajmonostora a Tiszaszentimrei Községi Tanáccsal szakította meg közös igazgatási ügyeit. Tiszaderzs szintén önálló lett és kivált Abádszalókból.

Előző