I. 1. 3. A jászok és kunok autonóm szervezetei

Buda 1541. évi elfoglalása után, a jászok és kunok területein a helyhatósági önkormányzatok változatlanok maradtak. A török tiszteletben tartotta a széki igazgatást. A Duna-Tisza közén lévő kun falvak 1541-től, a budai szandzsákhoz tartoztak. A Nagykunságot 1552-től a szolnoki, a Jászságot a hatvani szandzsákba sorolták. Az 1553-54. évi egri urbáriumban olvasható először a Kiskunság megnevezés. A Kolbáz-szék nevet ugyanebben az időszakban a Nagykunság és a nagykunok megnevezés váltja fel.

A jász és kun székek helyi igazgatása és jogszolgáltatása megőrizte az autonómiát. A nádori legfőbb bíróság 1562-ben, Nádasdy Tamás nádor halálával megszakadt, a nádori szék 1608-ig betöltetlen volt. 1608-1667-ig a jászkunok a nádori tisztséget betöltő főurak bírósága alá tartoztak. A helyi önkormányzat, a székek és falvak igazgatása és jogszolgáltatása a magyar falvakhoz igazodott. 1610-től a nádorok a jászok és kunok élére főkapitányt neveztek ki (Az első főkapitány Keczer Ambrus). Az 1630-ban megalkotott 43. törvénycikk a jászkun kapitányok bíráskodási jogát szentesítette Az 1646 után kinevezett Vadászi Pál főkapitánysága idején említik először a Kunság helyett a „kunok kerületét” districtust. A török megszállás utolsó időszakában, 1681-1712-ig Eszterházy Pál töltötte be a nádori tisztséget.

1682 mérföldkőnek tekinthető a jászkunok függetlenedésre törekvésében. Július 5-én, Pest vármegye törvényszékén felolvasták Eszterházy Pál nádor oltalomlevelét, melyben kinyilvánítja, hogy a kunsági falvak lakosai a megyéhez való adófizetés, a megye hatósága és védelme alól kivétetnek.¹²

Előző

Következő