III. 2. 1. A tanácsrendszer közigazgatási szervei

A tanácsülések

A tanácsüléseket az előre meghatározott éves munkaterv alapján a végrehajtó bizottság hívta össze. Minden tanácsülés előre kialakított, majd a jelenlévők által elfogadott napirend szerint zajlott le. Az előterjesztések előkészítéséért az ügy előadója volt felelős. Általánosságban azt mondhatjuk, két részből állt, a beszámolóból majd a határozati javaslatból. A rendelkezésben feltüntették a végrehajtásért felelős személyeket és a határidőt is. A tanácsülésen a tanácstagok részvétele kötelező volt, ezen kívül megjelentek meghívott vendégek is. A tanácstagokat szavazati jog, a többieket tanácskozási jog illette meg.

Az ülések általában nyilvánosak voltak. Az ülést a tanácselnök nyitotta meg, megvizsgálta a határozatképességet. Az ülés vezetését is általában a tanácselnök látta el. Előterjesztette a napirendi javaslatokat, megnyitotta és bezárta a vitát, elrendelte a szavazást, megállapította az eredményt és kihirdette a határozatot. Ha nem volt több napirendi pont és hozzászólás az ülést berekesztette. Az ülésekről jegyzőkönyv készült.

A tanácsi bizottságok

A tanács a feladatok eredményesebb ellátása érdekében állandó vagy ideiglenes bizottságokat alakíthatott. Ezek javaslattevő, előkészítő, ellenőrző, összehangoló, véleményező feladatokat láttak el. Közreműködtek a tanácsi tervek és feladatok kidolgozásában és megvalósításában, ellenőrizték az egyes szakigazgatási szervek a tanácsi vállalatok munkáját. A tanács maga választotta meg őket és elnöküket, de általában csak tanácstagok kerültek be.

A végrehajtó bizottság

Általában a tanács alakuló ülésén választották meg a végrehajtó bizottságot, amely egy szűkebb körű testület volt, azzal a feladattal, hogy két tanácsülés között gyakorolja a tanácstestület hatáskörét. 1971-ig a harmadik tanácstörvény megjelenéséig a vb. feladata volt saját tagjai közül a vb. elnök, a helyettes és a vb. titkár megválasztása. Megválasztásukat és visszahívásukat a közvetlen felettük rendelkező tanács hagyta jóvá. Az első tanácstörvény szerint a vb. gyakorlatilag korlátlan hatalommal rendelkezett azon a szinten ahol működött. A tanácsi apparátus alkalmazottainak, osztályvezetőinek kinevezése, áthelyezése szintén a vb. hatáskörét gyarapította.

A vb. élén az elnök állt, valamint ennek helyettese és a vb. titkár, tagjai voltak még a tanácstagokból választott személyek. Fontosabb feladataik közé tartozott a tanács üléseinek előkészítése, a tanács rendeleteinek és határozatainak a végrehajtás során történő ellenőrzése. Összehangolta és ellenőrizte a szakigazgatás szerveinek tevékenységét. Gondoskodott a szakszerű és gyors ügyintézésről, felelős volt a törvényesség betartásáért. A vb. munkaterv szerinti ütemezés alapján, de legalább havonta ülésezett. Az üléseket általában a bizottság elnöke hívta össze, melyek többnyire nem voltak nyilvánosak. Az ülést az elnök (tanácselnök, vb. elnök) vagy a helyettese vezette. A kezdetén általában az elnöki beszámolót hallgatták meg, amelyben szó esett a két ülés közti időszakban végrehajtott feladatokról. Itt került napirendre az egyéb, közéletet érintő események megtárgyalása is. A döntéshozatal a jelenlévők szótöbbségével történt.

Az elnök és helyettese mellett jelentős funkció volt a vb. titkáré. Fontos volt az üléseket előkészítő adminisztrációs tevékenysége, a szakigazgatási szervek hatósági ügyintézésének törvényességi felügyelete. Együttműködött a tanácsi és nem tanácsi szervekkel. A tanácselnök és helyettesei alapvetően politikai vezetők voltak. A tanácsi apparátus a szakigazgatási szervek (osztályok, csoportok) szakmai irányítása a végrehajtó bizottság titkárának volt a feladata.

Szakigazgatási szervek

A tanácsi hatáskörbe tartozó feladatokat a végrehajtó bizottság szakigazgatási szervei látták el. Elnevezésükben leginkább az osztály szót használták, de lehettek bizottságok vagy igazgatóságok is. Jellegüknél fogva hatósági tevékenységet végeztek, ennélfogva a tanács működési területén tartózkodó személyekre, szervekre kötelező határozatokat hoztak. A tanácsok megalakulásakor a megyei tanács vb. osztályainak számát (a vb. javaslatára) a Minisztertanács állapította meg. Az alacsonyabb szinten lévő tanácsok (járási, városi) hivatali szervezetében megalakítandó osztályok számát és ügykörét végrehajtó bizottságuk javaslatára a megyei vb. állapította meg, de a Minisztertanács hagyta jóvá. Az 1954-es második tanácstörvény már néhány módosítást vezetett be. A kettős alárendeltség megmaradt, hiszen a szerv ezután is a vb-nek és a felettes szakigazgatási szervnek alárendelve működött. Viszont önálló intézkedési és irányítási jogkörük lett. 1955-től a szakigazgatási szervek osztály (igazgatóság, bizottság), csoport vagy előadó formájában működhettek. Az igazgatóság az osztálynál nagyobb önállósággal, a bizottság testületi szervként végezte feladatát.

A tanácsi irányítás szintjei

A különböző tanácsi szintek között a kezdeti időszakban alig találunk eltéréseket: községi/városi tanácsok-járási tanácsok-megyei tanácsok, ezek a szintek szerepeltek az egész országban. Községi szinten a községi tanácsokat találjuk egy-egy településen. A tanácsoknál ugyanúgy megtalálható a tanácsülés, bizottságok, végrehajtó bizottság, szakigazgatási szervek.

A járási igazgatás a következő: a járás irányítását ellátó járási tanács működési köre a járás területén fekvő községekre terjedt ki. A járási tanácsnak 1971-ig ugyanúgy voltak testületi szervei (tanácsülés, vb.) mint a megyei tanácsnak. A járási tanács vb. elnökét, elnökhelyettesét, vb. titkárát nagyjából ugyanazok a jogkörök és kötelezettségek illették, mint a megyei tanács hasonló funkcionáriusait. A szakigazgatási feladatokat osztályok látták el.

A városok tanácsai hasonló felépítést mutatnak a járásokéval, viszont nem tartoztak a járás fennhatósága alá, 1954-től közvetlenül a megyei tanács irányította őket.¹

A Szolnok Megyei Tanács

A járási tanácsok és a városok irányítását a megyei tanács végezte. A tanácsi hierarchia megyei szintjén álló szervezettel a következőkben részletesebben foglalkozunk. A tanácsok megalakulása a következőképpen történt.² A megyei tanácsokat 1950. június 15-én szervezték meg az első tanácstörvény alapján kiadott 143/1950 (V.18.) sz. minisztertanácsi rendelet szerint. Az alakuló ülésen résztvevő tanácstagokat a Magyar Függetlenségi Front megyei szervezetének javaslatára delegálták a testületbe. A megyei tanács választotta meg a vb-t és a tagok sorából ennek a szervnek a tisztségviselőit. A megyei tanács elnöke lett a vb. elnöke is.

Szolnokon 1950. június 15-én tartotta a vb. is alakuló ülését. A rendelet alapján a tanácsülés 13 tagú vb-t választott. Ezek választották soraikból az elnököt, a két alelnököt és a vb. titkárt. A megye első végrehajtó bizottságának elnöke Juhász Imréné megyei tanácselnök, volt főispán lett. Az elnökhelyettesek Zsemlye Ferenc és Beszteri Mihály, a vb. titkár Polónyi Szücs Antal volt megyei főjegyző lett.³

A Minisztertanács 143/1950. (V.18.) sz. rendelete alapján Szolnok megye tanácsánál az alábbi osztályokat szervezték meg 1950 júniusában.⁴ A tanács, a vb. és a szakigazgatási szervek a rendelet 1. § (4) a. pontja alapján, a megyében működő korábbi önkormányzat szerveit, valamint az állami feladatokat ellátó helyi szervek működését váltották föl.

1. Pénzügyi osztály. Az osztályt négy csoportra, közületi költségvetési, adó- és illetékügyi, operatív költségvetési, illetve vállalati pénzgazdálkodási csoportokra osztották fel. A Pénzügyi osztály dolgozóinak létszáma a hivatal megszervezésekor 64 fő volt. Az osztály végezte a volt alispáni hivatal gazdasági feladatait is.
2. Terv és Statisztikai osztály. Ezt az osztályt két csoportra, terv illetve statisztikai csoportra bontották.13 fővel kezdtek el dolgozni.
3. Igazgatási osztály. Az osztályt három csoportra bontották melyek a következők voltak: igazgatási, légoltalmi illetve lakásgazdálkodási csoport. Az osztály 15 fővel kezdte meg működését.
4. Ipari osztály. Két csoportra osztották üzemgazdasági és ipari csoportra. Működését 9 fővel kezdte meg.
5. Kereskedelmi osztály. Az osztály dolgozóinak létszáma az épületben 37 fő.
6. Mezőgazdasági osztály. A sokrétű feladatkört a 90 fős osztálynak az alábbi szervezeti egységekben kellett ellátnia: személyzeti és szakoktatási csoport, tervgazdasági csoport, termelőszövetkezeti csoport, növénytermelési csoport, állattenyésztési csoport, erdészeti csoport, gép-és traktorállomási csoport, birtokrendezési csoport.
7. Építésügyi osztály. Az osztály dolgozóinak létszáma a megyei tanácsnál 11 fő.
8. Közlekedési osztály. Két csoport kezdte meg tevékenységét az osztályon belül, a közlekedési csoport és a mélyépítési csoport. A kezdeti létszám 26 fő.
9. Oktatási és Népművelési osztály 47 fővel kezdte meg a munkát.
10.             A Közegészségügyi és Népjóléti osztály. Az alispáni hivatal népjóléti és kulturális csoportjának, a tiszti főorvosi hivatalnak, a megyei árvaszéknek és a szociális felügyelőségnek a feladatait vette át. Az osztály 15 dolgozója kezdte meg tevékenységét.
11. Munkaerő-gazdálkodási csoport kezdeti létszáma 6 fő.

A delegált megyei tanácstagok helyett az 1950-es törvény értelmében október 22-én történt meg a tanácstagok választása. A választott tagokkal szervezett új testület Szolnokon 1950. november 8-án tartotta alakuló ülését. Ezen az alakuló ülésen 122 tanácstag vett részt, amihez még 43 póttag is került. Nem változott a vb. összetétele. Az ülésen a kormányt Dr. Jóboru Magda képviselte.

Járási tanácsok megalakulása

1950-ben néhány területi változás is érintette megyénket. Heves megyéből Szolnok megyébe került a Tiszafüredi járás. Így hétre emelkedett a megalakítandó járási tanácsok száma. Megváltoztatták a járások nevét is.⁵ A járási tanácsokat a kijelölt járási székhelyeken szervezték meg 1950. augusztus 15-ével. ⁶ Alapul a 196/1950. (VII. 25.) M.T. rendelet szolgált. A megye területén 7 járási tanácsot szerveztek. Jászapátin, Jászberényben, Szolnokon, Tiszafüreden, Kunszentmártonban, Kunhegyesen, Törökszentmiklóson került sor a tanácsok megszervezésére. Valamennyi járási tanácsnál a végrehajtó bizottság létszámát 11 főben állapították meg. Jászberény város a Jászberényi Járási Tanács, Mezőtúr és Túrkeve városok a Törökszentmiklósi Járási Tanács irányítása alá került. Szolnok, Karcag, Kisújszállás városok közvetlenül a megyei tanács irányításába tartoztak. Valamennyi járásnál megszervezték a titkárságot (ennek keretén belül – ellenőrzési és információs csoportot, káder és fegyelmi csoportot és elnöki csoportot), és a következő osztályokat: Pénzügyi osztály, Igazgatási osztály, Ipari-Kereskedelmi, Építésügyi-Közlekedési osztály, Mezőgazdasági osztály, Oktatási-Népművelési-Közegészségügyi-Népjóléti osztály.

Városi tanácsok megalakulása

A megye városainak száma az 1950-es évek elején a korábbi hatról,⁷ hétre bővült. Törökszentmiklós ugyanis 1952-ben városi jogállást kapott. A városi tanácsok szervezését a járásokéhoz hasonlóan, a 196/1950 M.T. rendelet szerint hajtották végre. Hat városban szerveztek városi tanácsot. A végrehajtó bizottság létszámát a városoknál is 11 főben határozták meg. Valamennyi városnál sor került a Titkárság létrehozására, az osztályok azonban kisebb eltéréseket mutatnak a járási és a megyei irányítás alá tartozó városok esetében.

Szolnok, Karcag, Kisújszállás városi tanácsnál (közvetlen megyei irányítás alá tartoztak) Pénzügyi osztályt, Terv-Statisztikai és Munkaerő-gazdálkodási osztályt, Igazgatási osztályt, Ipari-Kereskedelmi és Mezőgazdasági osztályt, Építésügyi és Közlekedési osztályt valamint Oktatási-Népművelési és Közegészségügyi-Népjóléti osztályt szerveztek.

Jászberény, Mezőtúr, Túrkeve városokban már csak öt osztály pénzügyi, igazgatási, ipari-kereskedelmi-mezőgazdasági, építésügyi és közlekedési, oktatási-népművelési-közegészségügyi-népjóléti megszervezésére került sor. ⁸

A járási tanácsok és városi tanácsok elhelyezése megtörtént az egész megyében bár adódtak apró problémák. A városi tanácsok az addigi városháza épületében nyertek elhelyezést, a járási tanácsok a volt főjegyzői hivatalokba költöztek be. Kunszentmártonban például helyet kellett biztosítani a járási tanácsnak, mivel a járási hivatal eddig Tiszaföldváron volt.

A községi tanácsok megalakulása

A községi szakigazgatási szervek feladatát az 5203/6/1950. II./8. BM utasítás állapította meg. A községi tanácsok megszervezése hasonló forgatókönyv alapján zajlott, mint a felsőbb szerveknél. A megalakított községi tanács élén itt is a tanácselnököt találjuk. A végrehajtó bizottságok létszámában és tisztségviselőiben eltérések mutatkoznak. Általában az 1000 fő feletti településeknél a vb. vezetését az elnök, az elnökhelyettes és a titkár látta el. A kisebb településeknél nem töltötték be az elnökhelyettes funkcióját, csak a vb. elnök és a vb. titkár személyével találkozunk.⁹

1945 után több új község is alakult a megye területén. 1950-ben lett önálló község Jászivány, Kungyalu, Martfű, Rákócziújfalu, Szászberek, és Tiszatenyő. Egy év múlva Szandaszőlős lett önálló település, majd 1952-ben Cserkeszőlő, Jászágó, Kétpó, Mezőhék, Örményes. 1954-ben Tiszajenőn alakult meg a községi tanács.

Előző

Következő